Tandori Dezső 8 évesen kezdett először írni. Élete során megkapta a Nemzet Művésze címet, valamint Kossuth- és József Attila díjat. Nat Roid álnéven krimiket, Hc. G. S. Solenard néven fantasztikus regényeket írt.
A budapesti bölcsészkaron szerzett magyar-német szakos tanári diplomát. Gyermekkorától ugyanabban a házban élt Budán, közel a Lánchídhoz. Feleségével Tandori Ágnessel néhány prózakötetet együtt írtak meg. Gimnáziumi tanára, Nemes Nagy Ágnes, akinek írói körébe hamar bekerült. Ez a következő szerzőkkel való kapcsolatot jelentette: Mészöly Miklós, Ottlik Géza és Mándy Iván. Nagy hatással voltak pályakezdésére.
Versei a 60-as évektől jelentek meg rendszeresen. Első kötete a Töredék Hamletnek címmel jelent meg és az irodalmi közvélemény figyelmét ráirányította. A korszak költészeti megújulásának központi karakterévé válik. A 70-es évek vége felé visszavonult és remete életet élt. Szabadidejében foglalkozott madár neveléssel, valamint képzőművészettel. Grafikái sokszor nyelvi leleményre épülnek.
Százhuszonnégy saját művet írt, valamint közel háromszáz műfordítást készített – köztük több Nobel-díjas alkotást ültetett át magyarra.
