Emlékezés Mikszáth Kálmánra
Születése 173. évfordulója alkalmából a mai napon Mikszáth Kálmánra emlékezünk. Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, 1910. május 28., író, újságíró, szerkesztő.
Születése 173. évfordulója alkalmából a mai napon Mikszáth Kálmánra emlékezünk. Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, 1910. május 28., író, újságíró, szerkesztő.
„Különleges dolog, hogy van egy termőföld, ami él. Tényleg él, tud romlani és tud javulni, sőt változtatni is tud a helyzetén, a tartalmán. Minden életjelenséget megmutat. Azt is mondhatnám, hogy a föld a negyedik élőlény az ember, az állat, és a növény után.”
Születése 98. évfordulója alkalmából a mai napon Nemes Nagy Ágnesre emlékezünk. Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23., költő, műfordító, esszéíró.
Orlai Petrics Soma Könyvtár,
Muzeális Gyűjtemény és
Művelődési Központ
Ünnepi nyitva tartás
A karácsonyi időszak legtöbbünk számára bizony stresszel jár. A tökéletességnél alább nem adjuk, és igyekszünk akár erőnkön felül is ragyogóan tisztává varázsolni otthonunkat, beszerezni és becsomagolni az ajándékokat, vendégül látni szeretteinket, meglátogatni a rokonságot, barátokat. Hol marad ilyenkor az egymásra figyelés, a csendes elmélyedés?
Szórakoztató művelődéstörténeti útikönyvet tart a kezében az olvasó, amely a magyar épített örökség talán legveszélyeztetettebb kincseinek históriájába, a kastélyok világába kalauzolja az érdeklődőket. Kik voltak az egykori nemesi rezidenciák lakói, és hogyan éltek a fényűző szalonjaik mélyén? Milyen épületeket érdemes felkeresnünk, ha a történelmi elit egykori otthonaira vagyunk kíváncsiak?
Nem könnyű rávenni valakit az olvasásra. Talán még nehezebb a dolgunk, ha kamasz gyerekünkről van szó. Mi lehet a megoldás, ha egy számunkra fontos személlyel azt akarjuk megértetni, hogy a könyvek szeretete, az irodalom mennyire hasznos dolog, és hogy olvasni jó! A válasz talán még soha nem volt ennél egyszerűbb: adjuk a kezébe Nényei Pál ’Az irodalom visszavág’ című könyvét.
„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”
Az ember azt hinné, ez csak egy amolyan átlagos könyv, amelyben száraz tényekről és adatokról olvashatunk az ironman versenyre való felkészülésről. A sorokat bújva azonban sokkal többet kapunk: Dávid hosszú és nehéz útja rádöbbent minket arra, hogy igenis bármi lehetséges! Le tudjuk győzni önmagunkat, mert megvan bennünk a kellő intelligencia ahhoz, hogy felismerjük a megoldáshoz vezető utat, melyen elszántan és kitartóan haladva biztosan elérjük kitűzött céljainkat.