A leghíresebb huszadik századi olasz író, eredeti nevén Alberto Pincherle 1907. november 28-án látta meg a napvilágot Rómában egy gazdag középosztálybeli családban. Zsidó vallású Velencei édesapja, Carlo építész és festő volt, míg katolikus vallású édesanyja, Teresa eredetileg dalmáciai származású volt és felmenői között szerepelt a Moravia név, melyet később Alberto írói álnévként használt.
Gyermekkorában csontizületi tuberkolózissal fertőződött meg, így hol otthon, hol szanatóriumban, de öt évig ágyhoz volt kötve, amelyet az irodalom iránt roppant fogékony Alberto olvasásnak szentelt: olvasott Dosztojevszkijt, Ariostot és Shakespeare-t. Megtanult franciául és németül, majd verseket írt franciául és olaszul. Mindössze 17 évesen megírta és kiadta első regényét A közönyösöket, amely mindmáig a 20. századi irodalom egy meghatározó regénye. Előbb a 900 nevű magazin újságírója lett, majd később több irodalmi folyóirat létrejöttében is segédkezett, mindamellett ontotta magából a regényeket, novellákat és élete végén a színdarabokat. Élete során több művét megfilmesítették, mint például A megalkuvó, A megvetés és az Egy asszony meg a lánya Sophia Loren főszereplésével.
Moravia úgy vélte, életének két legmeghatározóbb pontja a betegsége és a Fasizmus volt: mindkettő miatt szenvedett és mindkettő miatt olyan dolgokra kényszerítette, amelyet magától soha nem cselekedett volna.
Lecsupaszított és egyszerű stílusú műveiben egyaránt foglalkozik a modern ember elidegenedésével, képmutatásával, a hitvesi kapcsolatok megbomlásával és a modern szexualitással. Összesen tizenöt alkalommal jelölték irodalmi Nobel-díjra, amit végül sosem kapott meg.