– A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma
– A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot
– 1990 óta március 15-én a Magyar Sajtó Napját is ünnepeljük
Mindannyian szeretünk a világ dolgairól tájékozódni, lapozgatni különböző újságokat, esetleg kikapcsolódni könnyedebb témájú magazinokkal. De vajon tudjuk-e, mi volt a magyar sajtó első szabad terméke, mikor vált a Népszava napilappá, és mi köze a Bolond Miskának az első magyar képregényekhez?
Nézzünk néhány érdekességet!
– 1780-ban a Pozsonyban kiadott Magyar Hírmondó Rát Mátyás szerkesztésében jelent meg, már magyar nyelven.
– Az 1880-as évek végén alakult ki a főfoglalkozású újságírói pálya, hiszen korábban a politikusok saját maguk írták a cikkeiket és kiáltványaikat, illetve a szépirodalmi költők-írók is sokszor lapszerkesztésből éltek.
– A kiegyezés után indult sok lap, például az 1877 óta létező Népszava, kezdetben heti-, majd napilap. A folyóiratok is ekkor terjedtek el.
– Az 1880-as évektől elindultak a mai bulvár ősei, amelyeket nem lehetett előfizetni, ugyanakkor rikkancsok ezrei árulták őket fővárosszerte.
– A közel 4000 fős rikkancstársadalmat 1897-ben még egy kormányrendelettel szabályozni is kellett, ekkor tiltották meg a hírek köztéri kikiabálását, így a feladatuk ténylegesen a lapok terjesztése és eladása lett.
– 1905. április elsejétől a Népszava napilapként jelent meg az újságárusoknál.
– A Hon az egyik legnagyobb példányszámú és legnagyobb méretű lap volt, amit még Jókai Mór is szerkesztett.
– A kor egyik legjelentősebb szenzációhajhász lapja az Est volt, amelyet az első igazán nagy karriert befutó újságíró, Miklós Andor alapított. Személyét máig az első igazi újságírós sikertörténetként emlegetik, hiszen nincstelen nyomdai kifutó fiúból lett előbb újságíró, később lapszerkesztő, majd milliomos vállalkozó.
– A Vasárnapi Ujság képes, ismeretterjesztő hetilap, amely olyan magyar néplap volt, amelynek célja a nemzeti szellem ápolása, a magyar nyelvművelés, és mindenféle közhasznú ismeretek közreadása volt.
– Főbb politikai élclapok voltak az Üstökös és a Bolond Miska. Utóbbi humoros, képes hetilap. Az 1865 és 1868 közti időszakban a Bolond Miska volt a legnépszerűbb a hasonló lapok között. Karikaturistája-rajzolója, id. Jankó János részben a lap hasábjain közölte az első magyar képregényeket.
