Hamarabb vált nálunk rendszeressé a karácsonyfa állítása, mint Amerikában. Ott még 1830-ban is furcsállották, mikor a német telepesek fenyőt díszítettek fel.
Divattá akkor vált az egész világon, mikor Viktória királynő 1846-ban családja körében a feldíszített fenyőfa mellett volt látható.
Az otthoni karácsonyi dalok éneklése és hallgatása egy régi angol hagyományból ered, mely során énekkel kívántak minden jót a szomszédjaiknak a britek.
A 14. századra tehetjük a szaloncukor ősét, melyet fondant-cukornak hívnak és a franciák alkották meg, mi mégis hungarikumként tartjuk számon. Ennek oka, hogy az első fondantgyártó gépek tulajdonosa Stühmer Frigyes, hamburgi cukrászmester volt, aki hazánkban telepedett le.
A karácsonykor hagyományos mandarin (illetve alma és dió) ajándékozása a 12. századi Franciaországból ered, ahol gyümölcsökkel és diókkal teli csomagokat hagytak az apácák a szegények ajtaja előtt.
1843-ban kezdték árusítani Londonban az első kereskedelembe került karácsonyi üdvözlőlapokat, amely egy bort ivó családot ábrázolt.
