A 20. század egyik legnagyobb magyar írója 1921-ben született Szekszárdon, Molnár Miklós néven. Egyik tanára, Hencze Béla bátorította az irodalmi érdeklődését és kemény kritikával illette koffernyi próbálkozásait, amelyet az író évekkel később megsemmisített. Az 1940-es években már megjelentek írásai, majd 1947-ben Tolna Megyei Kis Újság kiadta első, Mészöly néven írott művét. Első elbeszéléskötete, a Vadvizek, 1948-ban került nyomtatásba.
A Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot tanult, majd Szekszárdon ügyvédbojtárkén dolgozott. A második világháború során besorozták; az író pár hónapon belül dezertált, ám hamar elfogták, és büntetőszázadba került. Szabadulása és Budapestre költözése után megismerkedett Polcz Alaine-nel, akit 1949-ben feleségül vett. Az ötvenes években művei csak álnéven jelenhettek meg és kényszerből a gyermekirodalom felé fordult. 1966-ban jelent meg első regénye, Az atléta halála, amely meghozta számára az irodalmi elismerést.
