A keleti népek már évezredekkel ezelőtt ismertek árnyjátékokat és különböző árnyakat vetítő szerkezeteket. A középkorban nem számított újdonságnak a képmutogatók szerkezetei, akik a vásárok forgatagában szórakoztatták a bámészkodókat.
Athanasius Kircher a 17. században készített először fényforrással rendelkező laterna magicát, vagyis vetítőt, amellyel üveglemezekre festett színes képeket vetített ki. A fényképezés és az izzólámpa feltalálása forradalmi változást hozott a vetítésben: 1950-es években már film-diapozitívokat használtak, amely a szórakoztatás mellett kitűnő pedagógiai szemléltető eszköznek bizonyult.
