10.: Corinne Michaels: Egy érzés idecsábít
Tizenöt évvel ezelőtt beleszerettem Jack O’Donellbe.
Pontosan éreztem, hogy a bátyám legjobb barátja az egyetlen férfi, akit valaha szeretni tudok.
A tizennyolcadik születésnapomon megkértem, hogy csókoljon meg. Akkor még nem gondoltam volna, hogy ez örökre megváltoztatja az életemet. Teljesen odaadtam magam Jacknek azon az éjszakán.
Tovább kellett lépnünk, ezért elváltak útjaink, és úgy tettünk, mintha az égvilágon semmi sem történt volna, noha életem legszebb pillanata volt.
9. Rachael English: Papír karkötő
Minden csecsemő papírkarkötőjében ott rejlik az anya titka…
Katie Carroll csaknem ötven éven át eldugva tartott egy dobozt a szekrényében. Az 1970-es évekből való, amikor Katie ápolónőként dolgozott Írország nyugati részében, egy leányanya-otthonban. A doboz egy jegyzetfüzetet rejt, a csecsemők és anyák adataival, akik annak idején az intézmény lakói voltak. A dobozban ott lapul még sok-sok papírkarkötő, amelyeken a csecsemők személyazonosságát rögzítették.
Férje halála után Katie elhatározásra jut. A birtokában levő információk révén az örökbefogadottak megkereshetik vér szerinti anyjukat, ezért Katie feltesz egy üzenetet egy internetes fórumra. Sorra érkeznek a válaszok, és miközben Katie egymás után adja vissza a papírkarkötőket eredeti tulajdonosaiknak, fájdalmas és örömteli pillanatoknak egyaránt tanúja lesz.
Párizs, 1701. Constance Clavieri, a tizennyolc éves nemes lány, a nővé válás küszöbén áll. Nővére házasságát elrendezte a családja, így hamarosan ő kerül sorra. Boldog lehetne, de életét beárnyékolja, hogy gyakran olyan helyzetekben találja magát, amelyek előzményeire nem emlékszik. Nem érti, egyes férfiak miért mondanak neki illetlen dolgokat, vagy miért hozzák őt kellemetlen helyzetbe. A család sejti, hogy valami nem stimmel Constance körül, ám amikor Jean Cottier, a fiatal, jóképű, gazdag és nem utolsósorban nőtlen márki megismeri a lányt, hamarosan mindenre fény derül. Kapcsolatuk viharos gyorsasággal éri el a „botrányos” jelzőt, és mindkettejük életét megpecsételi a viszonyuk.
7. Natalie Barelli: Az álláshirdetés
Amikor Claire megpillantja Hannah-t egy elegáns, manhattani szépségszalonban, mintha kést döftek volna a szívébe. Tíz éve nem látta, de egyetlen napra se feledte a rohadékot. Hamarosan kiderül, hogy Hannah már egy gazdag férfi felesége. Irigylésre méltó az élete, mindene megvan. Ahogy régen Claire-nek is megvolt, amíg Hannah el nem vette tőle.
Csakhogy Claire, aki hajdan csodaszép tinédzser volt, mára elhízott, középkorú, megfakult asszony lett. Éppen ezért mer jelentkezni az álláshirdetésre, amikor Hannah házvezetőnőt keres. Kizárt, hogy felismerje. Ráadásul Claire időközben kiválóan megtanult színészkedni. Létezik-e ideálisabb színpad a bosszúhoz, mint bejutni Hannah luxuslakásába…? Innen indul egy olyan ördögi macska-egér játszma, amely Hitchcock legcsavarosabb thrillerjeit idézi fel az olvasókban.
6. Katherine Webb: A rejtekhely
1922 forró nyarán gyilkosság történik az idilli, álmos wiltshire-i faluban, Slaughterfordban. Az áldozat a mindenki által tisztelt és szeretett malomtulajdonos, Alistair Hadleigh, aki épp nemrég házasodott.
A falu összes lakója értetlenül áll a bűntény előtt, és amikor letartóztatják a magába forduló, furcsa Donald Cartwrightot, mindenki úgy hiszi, hogy a fiú az egyik dühkitörése alkalmával véletlenül megölhette a férfit. Donny húga, Puding azonban biztos a bátyja ártatlanságában, és az újonnan érkezett Irene-hoz fordul segítségért – más-más okok miatt, de mindketten eltökéltek abban, hogy felfedjék a valódi gyilkos kilétét.
Vajon milyen mélyre nyúlnak a bűntett gyökerei a múltba? És milyen szerepet játszik az eseményekben az a régi játék baba, amely egy kéményből kerül elő? Ahogy Puding és Irene elkezdik felfejteni a megdöbbentő tragédia szálait, mindkettejük élete örökre megváltozik.
Zarah Winter szerető családba, fényűző körülmények és csodás műkincsek közé született, s egy tökéletes világban ennek megfelelő élet is várt volna rá. Ám hamar meg kell tanulnia, hogy az 1930-as évek Németországában mindennek épp az ellenkezője igaz. De hiába veszik el tőle a családját, az otthonát, a hazáját, sőt még a nevét is, Zarah mindvégig kitart. A legreménytelenebb helyzetekben is hű marad önmagához és szerettei emlékéhez, akikkel élete végén egy különös véletlen közelebb hozza őket egymáshoz, mint Zarah valaha is remélte volna.
Két fiatal lány, akiket több mint száz év választ el egymástól, ám a sorsuk egy ütött-kopott naplónak hála, rövid időre mégis összekapcsolódik.
Zelma, a híres építész, Pártos Gyula árván maradt unokahúga, szinte mindennap ott ül Kecskemét főterén, és az épülő Városházát rajzolja. A Millennium évében egy véletlen folytán megismerkedik Ferenczy Idával, Sisi felolvasónőjével, aki vállalkozik rá, hogy modellt ül neki. Beszélgetéseiket a fiatal lány feljegyzi naplójába.
Az egyetemista Kinga, aki éppen a szakdolgozatát írja, és 2022 nyarán nap mint nap elhalad a felújítás alatt lévő Városháza mellett, ugyancsak egy rejtélyes véletlennek köszönhetően szert tesz a réges-régi naplóra, amelyből megismeri és megkedveli Zelmát és Idát. Azt először még nem sejti, hogy a kis könyvecske, valamint néhány szénrajz az ő életére is óriási hatással lesz.
Kicsoda valójában Náray Tamás? Itthon és külföldön elismert divattervező, festőművész, író, Spanyolországban élő világpolgár vagy debreceni lokálpatrióta? Netán mindez egy személyben? Erre a kérdésre ad választ a szerző legújabb és talán legszemélyesebb, legszókimondóbb kötete, amelyben egy csokorba gyűjtve adja közre életének személyiségformáló eseményeit, a családi legendárium történeteit. A sodró lendületű írásokból ugyanakkor egyfajta korrajz is kirajzolódik a szocializmus és a rendszerváltás korának tipikus karaktereivel, amelyben tükröződik a szerző tágabb és szűkebb családjának sorsa. Igazán sokszínű könyvet tart kezében az olvasó, de mindegyik történetben megjelenik az a több generáció élettapasztalatait bölcsességbe sűrítő személy, akinek Náray Tamás talán a legtöbbet köszönheti: az édesanyja. Vallomás a fiúi szeretetről – nem csak szülőknek.
2. Náray Tamás: Barbara 1. A végzet
Barbara idilli gyermekkorának az 1920-ban kirobbanó lengyel-szovjet háború vet véget. A kislánynak hamar meg kell tanulnia alkalmazkodni az élet váratlan nehézségeihez, és szembenézni az elkövetkező évek olykor fájdalmas eseményeivel és veszteségeivel. Családja életben maradt tagjai segítségével országhatárokon átívelő menekülés vár rá, s amikor végre úgy tűnhet, hogy mindnyájan szerető gondoskodásra lelnek, a végzet újabb kihívások és próbatételek elé állítja őket. Azonban mégsem adják fel. Összekapaszkodva merítenek egymásból erőt, mert elszántan hiszik, hogy a sorsukat nem a külső körülmények, hanem a saját tetteik alakítják…
1910, Fiume – A Magyar Királyság egyetlen kikötője.
Az Adriai-tenger partján virágzik a kereskedelem, ezért a híres pesti cukrász, Gerbeaud Emil megvásárolja a fiumei csokoládégyárat, és üzletet nyit az abbáziai luxusvillák és fényűző szállodák szomszédságában. Így kerül a fiumei gyorsvonattal a belvárosi cukrászdában dolgozó Szépkúti Blanka kisasszony egyenesen a híres tengerparti sétaútra – a kalapos kisasszonyok és sétapálcás urak legelőkelőbb üdülőhelyének szívébe.
A Gerbeaud-kisasszony útjába egy tengerészt sodor a bóra nevű szél, akivel csupán abban egyeznek, hogy mindkettőjüknek igen határozott víziója van arról, hogyan is képzelik el a jövőt.