Édesapja, Thomas-Alexandre Dumas, egy márki és egy fekete rabszolga gyermeke, aki csupán 31 évesen már tábornok lett és pár év múlva elhunyt. Anyja, Marie-Louise Elisabeth Labouret igen szerény körülmények között nevelte a már gyermekkorában könyvimádó Alexandret és két nővérét.
Az ifjú Dumasnak nagyapja nevére hivatkozva sikerült Lajos Fülöp orléans-i herceg hivatalában állást kapnia, ahol mellékesen színdarabokat és újságcikkeket kezdett írni. Első sikerét a III. Henrik udvara című drámájával érte el és nemsokára teljesen az írásnak szentelte idejét. Ekkor fordult a történelmi regényekhez, először folytatásos formátumban. Társszerzőivel ontotta a kalandos, izgalmas és romantikus történelmi regényeket, amelyek jövedelméből megépítethette egy Párizs melletti városkában Monte Cristo kastélyát, bár pénzügyi okokból csak rövid ideig élvezhette a gyönyörű, barlangokkal és szökőkutakkal tarkított parkját.
Dumas igen kedvelte a hölgyeket, bár csak egyszer, 1840-ben nősült. Összesen négy gyermeke született, de egy sem feleségétől: legidősebb fia, Ifj. Alexandre Dumas a Kaméliás hölgy szerzője, míg legidősebb lánya, Marie Alexandrine Dumas szintén regényíró és festő volt.
Olvasson Ön is Dumas regényt!
