Emlékszünk-e még, milyen jó érzés volt óvodás- vagy iskolás korunkban szépen elszavalni egy számunkra kedves verset, és hogy ezzel micsoda örömet és büszkeséget okoztunk szüleinknek? Van, aki felnőtt fejjel is edzésben tartja agysejtjeit azzal, hogy újabb és újabb verset memorizál.
Hazánkban 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Az első ilyen ünnepet 1956 júniusában tartották, a nyári ünnepi könyvhéten, és csak 1964-ben kapcsolták József Attila születésnapjához.
Az ünnepnapon jellemzően irodalmi előadóesteket, könyvbemutatókat, költőtalálkozókat, szavalóversenyeket rendeznek.
Érdekességek költészetről, költőkről:
→ Egyes vendéglátóhelyeken ezen a napon verssel is lehet fizetni a kávéért.
→ 2010 óta tartanak versmaratont, ahol száz szerző olvassa fel verseit tizenkét órán át, óránkénti váltásokkal.
→ A magyar himnuszt eddig mintegy harminc nyelvre fordították le.
→ 2016-ban Iain Lindsay magyarországi brit nagykövet József Attila “Tavasz van! Gyönyörű” című versét szavalta el egy videóüzenetben, 2019-ben pedig Nemes Nagy Ágnes “Iskola” című versét adta elő a Baár-Madas Református Gimnáziumban.
→ Petőfi Sándor 19 évesen, álnéven, Pönögei Kis Pálként mutatkozott be Vörösmarty Mihálynak, hogy őszinte véleményt kaphasson verseiről. Kedvenc nemzeti költőnk ugyanakkor nem sokáig gyötörte magát a művei formába öntésével. A János vitézt például hat nap és hat éjszaka alatt írta.
→ Arany János nem is akart költő lenni. Amikor 1836-ban otthagyta az iskolát, nem költő, hanem festő vagy szobrász szeretett volna lenni. Azért a színészkedést is kipróbálta, és zenélni is tudott.
