1
Személy
ORLAI PETRICS SOMA
ORLAI PETRICH SOMA
(Mezőberény, 1822.10.22. – Budapest, 1880.06.05.)
festő, grafikus, jogász.
Legjelentősebb művei:
Mezőberényben látható művek: Schröder orvos arcképe, Asztalos István (1849), Rableány, ((Orlai P. S. Gyűjt.); „Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket” (1853) (Kossuth téri evang. templom); Coriolanus (1869) (Városháza).
Szent István és az orgyilkos (1848).
Kazinczy és Kisfaludy találkozása (1859).
II. Lajos holttestének megtalálása (1851).
Zách Felicián (1860).
Attila halála (1867).
Petőfi Debrecenben (1857).
Pesti jogászévek után, 1846-ban Bécsben F. G. Waldmüller iskolájába iratkozott be, a szabadságharc azonban véget vetett tanulmányainak. Hazatérése után 1848-ban lefestette barátját (másodunokatestvérét), Petőfi Sándort. Ezt a természet után készült portrét még több, Petőfivel foglalkozó mű követte. 1851-ben lefestette II. Lajos holttestének megtalálása c. első történelmi kompozícióját. Ezután következtek Zách Felicián (1860), Attila halála (1867), stb. Kőrajzokat is készített (Petőfi Debrecenben, 1857). Történeti kompozícióinál jelentősebbek arcképei, amelyeken bátor, lendületes ecsetkezelésével a festői realizmus fontos képviselője lett (Anyám, Nemzeti Galéria). Üde, természet után készült tájképeket is festett (Hegyi táj).
F.: Művészeti lexikon. Bp., 1967; ÚMÉL. Bp., 2001-.;
Keserű Katalin: Orlai Petrics Soma. Bp., 1984.
Szerepel az Életrajzi Lexikonban.