HALMI FERENC

      1201

Személy

HALMI FERENC

STARILL

 

(Mezőberény, 1850.04.05. – Budapest, 1883.06.02.)

színész. 

  Legjelentősebb művei:

    Főbb szerepei: Clarin (Calderón: Az élet álom); Horace (Moliére: A nők iskolája); Hlesztakov (Gogol: A revizor); Leopold (Augier: Fourchambault család); Bence (Csiky G.: Proletárok); Figaro (Beaumarchais: A sevillai borbély); Keszeg András (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Raymond (Pailleron: Ahol unatkoznak); Chevrial (Feuillet: Egy párizsi regény); Coupeau (Zola: Pálinka). 

   Irodalom:

   Halmi Ferenc. Wikipédia, 2011.07.22.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Halmi_Ferenc (Legutolsó letöltés: 2025.02.20.)

  Halmi Ferenc (1850-1883). Békéswiki, 2020.07.16.

http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Halmi_Ferenc_(1850-1883) (Legutolsó letöltés: 2025.02.20.)

 

Gy.: Halmi Margit (színésznő).

É.: Mint árvafiú, tizenötéves korában vándorszínésznek állt. 1865-ben Szilágyi Béla aradi társulatában kezdte pályáját, az együttes Gyulán és Marosvásárhelyen is játszott; 1868-tól Kocsisovszky Jusztin győri, 1869-től Aradi Gerő szegedi és várszínházi társulatában, 1870-től Kassán, Miskolcon és Budán, 1872-től Marosvásárhelyen és Kolozsváron játszott. 1873-tól a budapesti Nemzeti Színház tagja. Korai halálát tüdőbaj okozta. Míg vidéken főként énekes, a Nemzetiben bonviván szerepeket alakított. Tiszta beszédével, természetes, finoman könnyed játékával, fanyar humorával aratott sikert. Mestere volt az árnyalásnak: szélsőséges érzéseket és indulatokat is mértéktartással szólaltatott meg. A legnagyobb magyar színészek sorába tartozik.

F.: ÚMÉL. Bp., 2001-.; Színházi kislexikon. Bp., 1969.  

Szerepel az Életrajzi Lexikonban.