139
Személy
HENTZ LAJOS
(Köröstarcsa, 1914.09.04. – Békéscsaba, 1990.07.13.)
tanár.
Kitüntetések: Mezőberényért Emlékérem (1973?), Szocialista Kultúráért (1985), Kiváló Társadalmi Munkáért, Megyei emlékplakett társadalmi munkáért, Sebestyén Gyula emlékérem, Pro Urbe kitüntetés (1990).
Legjelentősebb művei:
Népi építkezés Mezőberényben. In: Mezőberény története. II. Mb.,
Népviselet. In: Mezőberény története. II. Mb., 1973.
Szűcsmesterség Mezőberényben. Bcs., 1980. Letölthető változat.
Irodalom:
Díszművész-szakkör Mezőberényben. In.: Honismeret. 1974, 3. szám p.: 39-40.
A régi gyógyszertári vizsgálatok jegyzőkönyveinek honismereti jelentősége. In.: Honismeret. 1977, 2. szám p. 117-118.
Egy mezőberényi szűcsmester feljegyzései és rajzai 1833-1834. In.: A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből. Bcs, 1988.
Hentz Lajosra emlékeztek. Mezobereny.hu, 2022.09.05.
https://mezobereny.hu/s/hir/5475 (Legutolsó letöltés: 2025.02.20.)
T.: Az elemi iskolát Köröstarcsán végezte, majd miután Mezőberénybe költözött a család itt, járt polgári iskolába. A nagykőrösi református tanítóképzőben szerzett népiskolai tanítói oklevelet.
É.: 1935-ben kezdte tanítói pályáját, rövid ideig Csárdaszálláson, majd Hódmezővársárhelyen (a hatablaki tanyasi iskolában 1939-ig) tanított. 1939-ben egy dunántúli településre, Lábatlanra került. 16 évet töltött ebben a faluban. Itt kezdett el először néprajzi kutatással foglalkozni, s lábatlani tartózkodása idején végezte el a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán a magyar-történelem szakot. A főiskola befejezése után 1955-ben jött vissza Mezőberénybe, ahol az 1. Sz. Általános Iskolában helyezkedett el. 1962-től nyugdíjazásáig, 1977-ig igazgatóhelyettesként, s szaktárgyai tanáraként tevékenykedett. Az általa létrehozott magángyűjtemény és a vezetésével összegyűjtött városi gyűjtemény alapozta meg az Orlai Petrics Soma Gyűjtemény anyagát. Az 1970-es években jelentek meg néprajzi írásai, dolgozatai. Munkásságát a város mellett a muzeológus szakma is elismerte.
F.: Hentz Lajos: Mesélek az életemről. In Tanítók II. Honismereti tábor gyűjtése, 1988.
Szerepel az Életrajzi Lexikonban.