22
Személy
BONYHAY BENJÁMIN
(Füzesgyarmat, 1805.10.11. – Mezőberény, 1885.09.09.)
író, ügyvéd.
Legjelentősebb művei:
A falu bírája. Buda, 1846.
Népiskolai jutalomkönyv jó gyermekek számára. Szarvas, 1848.
Jótékonyság lantja. Népies költői beszélyek. Debrecen, 1867.
Irodalom:
Bonyhay Benjamin. Wikipédia, 2006.09.23.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bonyhay_Benjamin (Utolsó letöltés: 2025.02.20.)
Bonyhay Benjámin (1805-1885). BékésWiki, 2022.10.27.
http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bonyhay_Benjámin_(1805-1885) (Utolsó letöltés: 2025.02.20.)
Bonyhay Benjámin. Nemzeti Névtér
https://magyarnemzetinevter.hu/person/659326 (Utolsó letöltés: 2025.02.20.)
Bonyhai Benjámin. Petőfi Social.
https://petofikozossege.mnl.gov.hu/bonyhay-benjamin (Utolsó letöltés: 2025.02.20.)
Sz.: Bonyhay Sándor és Kádár Julianna
Apja Füzesgyarmaton református lelkész.
H.: Kuczián Katalin (1831)
Gy.: Verón, Júlia
T.: Füzesgyarmat, Nagyszalonta, középiskola és jogi végzettség, Debrecen
É.: 1826-tól Békés vármegyében joggyakornok, majd 1827-ben Mezőberény község jegyzőjévé választották, mely munkakört 1845-ig töltötte be. Jegyzői tevékenysége mellett részt vett a község gazdasági, szellemi életének irányításában is. Az elsők között mutatott példát a megyében a magyar nyelv hivatalossá tételének módjára, lehetőségeire. Feladatai voltak: a kisebb-nagyobb paraszti lázongások bölcs lecsendesítése, 1831-ben a kolera elleni védekezés programtervezetének kidolgozása, majd az evangélikus gimnázium Szarvasra történő áttelepítésének megakadályozása. Ez utóbbi erőfeszítése sajnos nem hozott eredményt.
1842-ben, Petőfi első mezőberényi látogatásakor ismerkedett meg a költővel, aki később is felkereste őt. 1846-tól megyei táblabíró, a békés-bánáti református egyházmegye kerületi iskolafelügyelője, 1848-tól vármegyei árvaügyi számvevő, majd főszámvevő. 48-as demokratikus népies irányt képviselt.
Ezt követően ismét Mezőberényben vállalt állást, árvagyámi munkakörben, melyet több évig látott el. 1854-től a békés-bánáti református egyházmegye tanácsbírája. Az 1860-as évesben alakuló Békés megyei Takarékpénztár egylet szervezésében is jelentős szerepet vállalt, annak pénztárnokaként is tevékenykedett. Több népies, népoktató jellegű szépirodalmi és ismeretterjesztő munkája mellett a korabeli lapokban is jelentek meg hasonló célzatú írásai. Ma utca is őrzi a nevét a városban.
Szerepel az Életrajzi Lexikonban.
F.: Elek László: Bonyhay Benjámin emlékezete. In: Berényi Kalendárium. Mb., 1990. p. 56-72.